Versek

Feledés

Feledés című versem.

 

Lassan éjfélt üt az óra,
minden varázslat eltűnik egy szóra.
Nem marad más, csak a nyers valóság,
engedd el vágyaidat az álmok útján.

Törődj bele, ennyi jutott
a szépet, a jót többé vissza nem kapod.
Görbe úton, hamis tájon
két igaz szavad sem volt ezen a világon.

Hiába nézel, hiába kérlelsz,
többé látni sem bírlak, te önző lélek.
Hagyj végre magamra, eleget bántottál,
másfelé visz a sorsom ezt látom már.

Éjfélt üt az óra gyorsan, sürgetőn
útnak indulok a pirkadat előtt.
Vissza se nézek, hisz mi értelme lenne?
Csak egy gyáva alak képe nézne a szemembe.

 

Írta: Elena Honoria