• Rövid novellák

    Szenvedély

    Rövid novella, egy fiatal lányról, aki sosem tudta kitörölni az “első” szerelem emlékét a szívéből. Zsuzska története… Olyan 7-8 éves forma lehettem, amikor nagymamám kézen fogott egy szombati esős délutánon, és elvitt az Operába. A Hattyúk tava című balett előadást…

  • Emlékek

    6. rész – A múlt érintése

    Nagyon korán van még, amikor Hannával leülünk egy csendes sarokba az irodaház büféjében. Egész héten nem volt alkalmunk normálisan beszélgetni. Folyton közbe szólt vagy egy halaszthatatlan munka vagy egy fontos tárgyalás. Most végre csak ketten vagyunk, senki sem zavar minket.…

  • Gondolatok

    Elengedés

    A 40 éves életkor, az egyik meghatározó mérföldkő életünk során. Ekkorra már sok mindent átértékel az ember, bizonyos témákban nem olyan forrófejű. A sok tapasztalat megtanít elengedni, elfogadni dolgokat. Legyintünk már olyan szituációkra, amikre régen még felkaptuk a vizet, amin…

  • Emlékek

    5. rész – A jóbarát

    Alig bírok megmozdulni. Hangos nyögéssel átfordulok a hasamra, közben a szemem csukva tartom. Az előbb próbáltam kinyitni, de azonnal visszazártam, amikor el kezdett lüktetni a fejem. A csengő éles visítása úgy mar belém, mint a kobracsípés. Fájdalmasan és élesen cikázik…

  • Emlékek

    4. rész – A meghívás

    Dudorászva készülődöm, pörögve-forogva választok magamnak ruhát. Pedig nehéz napom lesz, szinte nulla alvással a hátam mögött. Délelőtt vár még rám egy nagymeeting a vezetőséggel. Fáradságom ide vagy oda, az Ákossal való éjjeli chatelésem teljesen felpörgette az érzékeimet. Magamnak sem vallom…

  • Rövid novellák

    Éjjeli vándorlás

    Rövid novella, egy kétgyermekes anyuka éjjeli megpróbáltatásairól. Dorka története… Hajnali 3 óra 26 perc Mély, nyugodt, romantikus álmomból férjem hangja riasztott fel. Jön a gyerek! Mi van, mi van!? – hallottam a saját hangom valahonnan nagyon messziről. Félig még egy…

  • Emlékek

    3. rész – Az ebéd

    Hannával, a legjobb barátnőmmel ebédelni indulunk egy késő tavaszi napon. Sajnos kedvenc vendéglőnk teljesen dugig van éhes emberekkel, így egy másik felkapott hely felé vesszük az irányt. Amikor belépünk, elegánsan végigvonulunk az asztalok között. Élvezem, hogy mint mindig, most is…

  • Emlékek

    2. rész – A levél

    Az osztálytalálkozó óta eltelt csaknem két hét, és még mindig nem találom a lelki békém. A munkahelyemen már kezdenek ferde szemmel nézni rám, nem értik mi lehet a bajom. Nem győzök kifogásokat gyártani. Egyelőre senki sem feszegeti a témát, de…

  • Álom

    Álom – A búcsú

    Álmodom… egy folyóparton sétálok. Az idő gyönyörű, színes falevelek hullanak a fákról. Az őszi nap sugarai simogatják az arcomat. Nyugalom és béke vesz körül. Megállok, ahogy elérem a folyó partját. Behunyom a szemem, úgy élvezem a napsütést. Lépteket hallok közeledni,…

  • Álom

    Álom – 6. rész

    A kávézóban ücsörgök, az első randink helyszínén. Ugyan annál az asztalnál. Most is egy tejeskávét rendelek. Miközben várom a pultos lányt, a medált szorongatom a kezemben. Rettenetesen fáradtnak, elgyötörtnek érzem magam. Folyton Ő jár a fejemben, mióta elővettem a láncot.…

  • Álom

    Álom – 5. rész

    Újra álmodom, de most sötét van és hideg. Fázom nagyon. Egy autóban ülök, egyedül az anyósülésen. Kint szakad az eső. Nézem, ahogy végigfolyik a szélvédőn. – Mit keresek itt? Miért vagyok egyedül? – lenézek a kezeimre, a tenyeremben egy dobozkát…

  • Álom

    Álom – 4. rész

    A hatalmas ablaknál állok, nézem az utca forgatagát. Rohanó autók, rohanó emberek. Mindenki tart valahova. Gyönyörű reggel van, az ablakon keresztül simogatja a nap az arcomat. Becsukom a szemem, kicsit élvezem a pillanatot. Felsóhajtok, mert hirtelen belémhasít, hogy mennyire hiányoznak…

  • Álom

    Álom – 3. rész

    A folyosón állok, remeg a gyomrom, ideges vagyok. Egy hideg oszlopnak támasztom a homlokom. Várok és várok, a percek csiga lassúsággal telnek. Senki sincs körülöttem, egyedül vagyok egy nagy épület előterében. Kihalt minden, de most valahogy ez nem zavar. A…

  • Emlékek

    1. rész – A találkozó

    Végre hazaértem. Gyorsan bevágom magam mögött a bejárati ajtót, és lerúgom magassarkú cipőmet. Hangosan sóhajtok egyet. Elegem van ebből a napból. Gyors léptekkel a konyhába sietek. Feltépem a hűtőt. Egy rozét töltök magamnak, aztán a kanapéra telepszem. Lábaimat magam alá…

  • Álom

    Álom – 2. rész

    Ülök az autóban, sietek, bár nem vagyok késésben. Kezem finoman öleli a kormányt. Szeretem ezt a kocsit, mindig tudja, mit akarok, szépen reagál rám. Hmm… emlékeztet valakire. Hirtelen egy KIA terepjáró vág be elém, aztán megpillantok egy másikat a másik…

  • Álom

    Álom – 1. rész

    Álmodom… félig a valóság, félig álomország között lebegek… Mikor kinyitom a szemem, egy ismerős helyen találom magam. Tudom, hogy jártam már itt valamikor. Jó érzés itt lenni, olyan megnyugtató. Körbenézek. Az ablakokon ömlik be a tavaszi napsütés. Végignézek magamon. Csak…

  • Álom

    Álom – A kezdetek

    Cipőm sarka hangosan kopog a padlón, ahogy határozott léptekkel átszelem a kávézót. Egyenesen a csigalépcső felé veszem az irányt. Nagyon ideges vagyok, remeg a gyomrom, de igyekszem nem mutatni. A lépcső előtt megtorpanok egy pillanatra, mély lélegzetet veszek, kibontott hajamat…

  • Álom

    ÁlomKép

    Egy gyönyörű parton állok. Felsóhajtok, el sem hiszem, hogy itt vagyok. Lábujjaimat a puha fehér homokba fúrom, közben a kietlen partot pásztázom. Teljesen egyedül vagyok, csak a víz morajlását és a saját lélegzetemet hallom. Bátorságot gyűjtök… Most! – biztatom magam.…

  • Versek

    Feledés

    Feledés című versem.   Lassan éjfélt üt az óra, minden varázslat eltűnik egy szóra. Nem marad más, csak a nyers valóság, engedd el vágyaidat az álmok útján. Törődj bele, ennyi jutott a szépet, a jót többé vissza nem kapod. Görbe…

  • Versek

    Utazás

    Utazás című versem.   Tettek mezejére léptem én, felfedem hát gondolataim tengerét. Szelek szárnyán repülök, csodás világokba kerülök. Színes, díszes, csillogó határtalan boldogságot adó. Bárcsak mindig így maradna, sosem hagyna magamra. Ha rajtam múlik örökre így lesz, sosem tér vissza…